ALINEI, Mario (Torino, 1926-)

Komoly nemzetközi tekintéllyel rendelkező nyelvész, az Utrecht-i egyetem – itt 1959-től 1987-ig oktat - emeritus professzora.

Az International Society for Dialectology and Geolinguistics tagja, 7 esztendőn keresztül elnöke.
A Societas Linguistica Europaea elnöke.
A Royal Academy Gustaf Adolf (Uppsala) tagja.
Az Accademia Peloritana (Messina) tagja.
A Società Linguistica Italiana alapító tagja.
A Societé Internatonale de Linguistique et Géolinguistique alapító tagja.
A «Quaderni di Semantica» folyóirat főszerkesztője.
Az Atlas Linguarum Europae alapító elnöke.

Számos könyv szerzője. Az európai nyelvek eredetével foglalkozó (Origini delle lingue d’Europa) kétkötetben megjelent (1996 és 2000) munkája fontos alapmű.
Közel három tucat nyelvi lexikon és szótár kidolgozásában vett részt. Publikációinak száma meghaladja a kettőszázat.

Kiadónknál megjelent műve:

ŐSI KAPOCS

ADY Endre (1877, Érdmindszent)

(Érdmindszent, 1877. nov. 22. - Budapest, 1919. jan. 27.) Költő, publicista. Származását, életét maga is legendákkal övezte. Édesanyja Pásztor Mária (1858–1937), fölmenői református tiszteletesek, így Ady valóban „papok ivadéka”. Édesapja Ady Lőrinc (1851–1929) gazdálkodó kisbirtokos. Nemzetségük "Árpáddal jött, magyarul élt", a költő "táltosok átkos sarja", máskor "Dózsa György unokája". Szerelmes verseinek Lédája, Diósy Ödönné Brüll Adél. Vele 1903 kora őszén ismerkedik meg és az ő biztatására utazik Nagyváradról Budapestre majd onnan Párizsba. Első párizsi tartózkodása 1904 nyarától 1905 elejéig tartott. Itt több magyar lap tudósítója. Később felváltva élt Budapesten, Párizsban és Érdmindszenten.

Kiadónknál megjelent műve:

Ady Endre párizsi noteszkönyve

ASZLÁNYI Károly (Orsova, 1908. ápr. 22. - Dorog, 1938. dec. 8.)

Író, újságíró. Hosszú idôt töltött Bécsben és más nyugat-európai nagyvárosokban, zenei pályára készült. 19 évesen 1927-ben díjat nyert a Nyugat novellapályázatán. A Nyugat közölte verseit, könyvbírálatait. 1930-ban a Nemzeti Kamaraszínháza bemutatta Szélhámos kerestetik c. színdarabját. A sikereken fölbuzdulva író lett, egyben a Sporthírlap munkatársa. Kiváló humorista volt, sok elôdjétôl tanult, különösen az angol humortól és az amerikai filmburleszktôl, humora mégis jellegzetesen pesti. Jelentôsek és számos kiadást értek meg ifjúsági regényei (Kalandos vakáció, Az Északi Park felfedezése, A rejtélyes konflis).

Autószerencsétlenség áldozata lett.

Kiadónknál megjelent műve:

HÉT POFON

ATTALI, Jacques

Professzor, író, államtanácsos. A francia köztársasági elnök különleges tanácsadója 1981-től 1991-ig. A londoni székhelyű Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank alapítója és elnöke 1991-től 1993-ig. Akció az Éhség ellen mozgalom alapítója(1980), az európai új technológiák fejlesztésére indított Heuréka program alapítója (1984). Harminchárom könyv szerzője, a L'Express tárcaírója. Könyvei témája széles skálát ölelnek fel – a matematikától a közgazdaság tudományán keresztül a zenéig – megtalálhatók közöttük regények, gyermekeknek szóló mesék, szinházi darabok is. Kötetei több mint húsz nyelven jelentek meg és példányszámuk meghaladja az 5 milliót.

Kiadónknál megjelent műve:

A NOMÁD EMBER

BLUMRICH, Josef F. (1913-ban az ausztriai - akkor Osztrák–Magyar Monarchia - Steyrben született.)

Rakétaépítő mérnökként 1959-ben vándorolt ki az USA-ba. A NASA (az Amerikai Egyesült Államok Nemzeti Légügyi és Űrhajózási Hivatala) huntsvilli szerkezettervezési csoportjának vezetője 1974-ig, s számos – nagy rakétákkal kapcsolatos – találmányát jegyezték be.

A NASA rendkívüli szolgálatokért érdemérmével 1972-ben tüntették ki. Elhunyt 2002-ben.

Kiadónknál megjelent műve:
EZÉKIEL ŰRHAJÓI

BOWRING, Sir John (Exeter, 1792. október 17, -  Exeter, 1872. november 23.)

Angol költő, műfordító, jelentős brit diplomata, politikus. Bejárta Európát és a Keletet, 1837. július közepén Magyarországon is átutazott, s találkozott Toldy Ferenccel, Vörösmartyval. Sok nyelvet megtanult, valamelyest magyarul is. Idegen nemzetek népköltészetének és költészetének szenvedélyes fordítója, magyarázója, népszerűsítője volt. The Poetry of the Magyars című antológiájában (1830) 64 népdalt, valamint 26 költőtől – köztük Zrínyitől és Kazinczytól, Kisfaludy Sándortól, Csokonaitól, Berzsenyitől, Kölcseytől és Vörösmartytól – 96 verset közölt. Kötetét a magyar nyelvről, irodalomról és költőkről szóló tanulmánya vezeti be. 1832-től az MTA levelező tagja. A Translations from Alexander Petőfi, the Magyar Poet („Fordítások Petőfi Sándor magyar költő műveiből”, 1866) életrajzzal bevezetett 76 darabja között a Bolond Istók és a János vitéz is szerepel. Az angol szövegben Petőfi igazi hangja ritkán üt át a fordító viktoriánus szónokiasságán. A magyar költészet külföldi megismertetésében viszont Bowring munkássága úttörő jelentőségű. 1870-ben a Kisfaludy Társaság tagjává választják. Halála évében Jókai-fordításán dolgozott.

Sir John Bowring (b. Exeter, October 17, 1792; d. Exeter, November 23, 1872)

English poet, literary translator, significant British diplomat and politician. He travelled through Europe and the Orient; in mid-July 1837 he passed through Hungary and met Ferenc Toldy and Mihály Vörösmarty. He managed to master many languages and learned some Hungarian as well. He was a passionate translator, propagator, and commentator of the folk and art poetry of foreign nations. In The Poetry of the Magyars anthology (1830), he published 64 folk songs and 96 poems by 26 poets including Zrínyi, Kazinczy, Sándor Kisfaludy, Csokonai, Berzsenyi, Kölcsey, and Vörösmarty. He became a correspondent member of the Hungarian Academy of Sciences in 1832. In his Translations from Alexander Petőfi, the Magyar Poet—beginning with the biography of the poet—Bolond Istók and János vitéz were reprinted among the 76 translated works. Petőfi’s real voice scarcely strikes through the Victorian rhetoric of the translator Bowring. Still, his work was an invaluable contribution to the international promotion of Hungarian poetry. He became the member of the Hungarian Kisfaludy Society in 1870. He was in the process of translating Jókai in the very year of his death.

Kiadónknál megjelent műve:
A MAGYAROK KÖLTÉSZETE
POETRY OF THE MAGYARS

BUDAI Ilona (1951, Felpéc)

Óvónő, zenepedagógus, népdalénekes. Magyar Örökség és Széchenyi díjas művész. Rendszeres gyűjtője a Kárpát-medence népdal- és népmese kincsének. A Széchenyi Társaság díját 2003 októberében vehette át, amellyel több, mint három évtizedes népdalénekesi, és a magyarság-tudat erősítése érdekében kifejtett munkájáért tüntették ki. Immáron hatodik éve önálló műsora van minden szombat reggel a Kossuth Rádióban „Fúvom az énekem" címmel.

Kiadónknál megjelent művei:

FÚVOM AZ ÉNEKEM,

SZÉKELY MESE-BESZÉD

BÜRGIN, Luc (1970, Svájc)

Irodalom és történelemszakos tanár. Újságíró, egy svájci napilap főszerkesztője. A legsikeresebb újságírók és tényirodalommal foglalkozó szerzők között jegyzik. Kutatásait elismerve a Berni Egyetem 2000-ben Dr.-A. Hedri díjjal tüntette ki.

Kiadónknál megjelent műve:

RÉGÉSZETI REJTÉLYEK

CICERO, Marcus Tullius (i. e. 106, Arpinum)

(Arpinum, i. e. 106. jan. 3. – Formiae, i. e. 43. dec. 7.): római szónok, író, költő. Jómódú patrícius család gyermeke. Tanulmányait Rómában kezdte, majd I. e. 79 és 77. között tett útja során Athénban és Rodoszon képezte tovább magát. 77-ben hazatérve Rómába folytatta szónoki tevékenységét. 75-ben Szicíliában quaestor, Rómában 69-ben aedilis plebis, 66-ban praetor, 63-ban consul volt, s nevét a Catilina-féle összeesküvés felszámolásával tette emlékezetessé. Ekkor állt politikai pályafutása csúcsán. Később 62 és 58 közt politikailag elszigetelődött, közelebb sodródott a konzervatív optimatákhoz, s ellenfelének, Clodius Pulchernek sikerült kierőszakolnia száműzetését. 57-ben azonban visszatérhetett Rómába, s ugyanebben az évben Pompeius legatusa lett. Elszigetelődése mégis tovább fokozódott. Erőfeszítései, hogy visszaszerezze régi befolyását az állami életben, kudarcot vallottak. Bár élete végéig fontos papi tisztséget töltött be, s 51-50-ben Kilikia helytartója volt, politikai fellépései mindig a vesztes fél oldalára állították. A Caesar és Pompeius közötti polgárháború során, 49 és 48 közt Pompeius táborába tartozott, majd a pharszaloszi csata után Brundisiumból figyelte az események alakulását 47-ig, amikor Caesar biztosította visszatérését Rómába. Közéleti szereplésre azonban ezután már csak ritkán nyílt lehetősége. Caesar halála után ugyan ismét az események forgatagába került, de Antonius elleni kiállása miatt a második triumvirátus proskripcióinak áldozata lett.

Kiadónknál megjelent műve:

Marcus Tullius Cicero Tusculumi eszmecsere

HAMSUN, Knut (1859. aug. 4. - 1952. febr. 19.)

Minden idők legnagyobb norvég írója. Született Knut Pedersen. Egy kis norvég falucskában látta meg a napvilágot. A sokgyermekes Pedersen-család hiába volt jobb napokat látott ősi parasztnemzetség leszármazottja, kilátástalan szegénységben élt. Knut hároméves korában költözik a család Hamsundba, a Sarkkörön túlra. Itt telt gyermekkora, e település után választja később írói nevét. Apró gyerekkorától mindig dolgozott: pásztor, cipészinas, bolti segéd, írnok, útépítő, rakodómunkás, szállodai alkalmazott, villamoskalauz, postás, sőt tanyai tanító is, noha tulajdonképpen igazi iskolai oktatásban nem is volt része. Írásvágya mégis nagyon korán jelentkezik. Számára a nincstelenség elől való menekülés egyik útjának tűnt az állandó – később életformájává váló – vándorlás. Országon belül és kívül egyaránt. Kétszer is kivándorolt Amerikába, de betegeskedése miatt lehetetlenné válik számára a fizikai munka, s egyre fojtogatóbb nyomorba süllyed. Ezt az állapotot festi le Koppenhágában megjelenő első kötete, az osztatlan sikert arató Éhség (1888). Noha mintegy három tucat regényt írt, mindvégig ez, valamint az 1920-ban Nobel-díjjal jutalmazott Áldott anyaföld (1917) számít legismertebb alkotásának...

Kiadónknál megjelent műve:

ÁLDOTT ANYAFÖLD

ILLIG, Heribert (1947, Németország)

Rendszeranalitikus, a filozófia és a művészet-történettudományok doktora, több nyelvet bíró kutató. Az Időugrások („Zeitensprünge") c. periodika főszerkesztője és kiadója, számos könyv szerzője, illetve társszerzője. Az emberi civilizáció történetének avatott ismerője. Elmélete a középkori időhamisításról alapvetően megváltoztatta a történelemszemléletet.

Kiadónknál megjelent művei:

KITALÁLT KÖZÉPKOR -

A KHEOPSZ PIRAMIS (társszerzőként)

MAGYAROK A KITALÁLT KÖZÉPKORBAN (társszerzőként)

JOCHUM, Inka

Harminc éve tanít lélegzésterápiát, autogén tréninget, jógát, tajcsit és csikungot. Tizenkét évig sporttanárnż, majd jó húsz évig Münchenben az Aquilea nevż egészségügyi központot vezeti. Inka Jochum ezen kívül leendż gimnasztikatanárok docense, rendszeres csikung kurzusokat ad a Népfżiskolán és folyamatos képzéseket az egészségügyi központban. A Tibeti kultúra és Orvostudomány megtartásáért nevż társaságot (DANA név alatt bejegyzett egyesület) 1984-ben, a Tibeti Orvostudományi intézetet pedig 1994-ben alapította meg. Inka Jochum elérhetżségei: Gesundheitszentrum Schwabing, Rheinstraße 5, D-80803 München, Tel.: ++89/394857

Kiadónknál megjelent műve:

LAURENT, Eric (1947, Franciaország)

Egyetemi tanulmányait az USA-ban (Berkeley) végezte. Már fiatalon a Radio-France befutott riportere, aki számos nagy konfliktusról (háború Kippurban/1973/, Afganisztánban/1979/, Libanonban/1982/ és Koszovóban) ad sikeres tájékoztatást. Igen alapos kutatásainak, kiterjedt nemzetközi kapcsolatainak köszönhetően több nagy vihart kavaró dokumentum könyv szerzője. Könyvei több százezer példányban keltek el Franciaorszában és tucatnyi nyelvre lettek lefordítva. A Bush család titkai című könyve 2003 januárjában jelent meg, októberig 170 ezer példány fogyott a francia boltokban és 17 nyelven jelent meg. A G. W. Bush titkos világa című kötete 2003 júniusában jelent meg Franciaországban. A két Bush könyvből készült filmforgatókönyv alapján forgatott filmek (mozi változat 90 percben, TV változat kétszer 52 percben) 2004 júniusában kerülnek bemutatásra. A filmek forgalmazási jogát már több ország (Japán, Németország, Nagy-Britannia, Olaszország) megvásárolta.

Kiadónknál megjelent műve:

A BUSH CSALÁD TITKAI

G.W. BUSH TITKOS VILÁGA

LÖHNER, Franz (1939, Németország)

Mérnök. Korábban építőipari munkás, és kéményépítő. Apja és nagyapja ács volt, anyai ágon rézműves és kovácsoltvasmesterek voltak a családban. Ezért mindig nagyon érdekelte a kézműves, konkrét tevékenység. Ez az érdeklődés ment át egész életét végig kísérő hobbijába is: a történelem előtti és őstörténeti idők kutatásába, melyet gyakorlati építészeti szempontok alapján vizsgál. A német és latin nyelv mellett utazásai során a szerb-horvát és az olasz nyelv ismeretét sajátította el.

Kiadónknál megjelent műve:

A KHEOPSZ PIRAMIS (társszerzőként)

NEMERE István (1944, Pécs)

Volt gépgyári segédmunkás, erdészeti dolgozó, balatoni mentőcsónakos, könyvesbolti eladó, katona Budapesten és földmérő az állami térképészeti hivatalban. Dolgozott kórházban boncsegédként. Később Lengyelországban élt, mint diplomáciai tolmács, többnyelvű idegenvezető, könyvtáros. Első könyve 1974-ben jelent meg, amelyet 1977-ben követett a második, aztán 1979-ben a harmadik és negyedik… Majd 1981 óta nem volt év, amikor ne jelentek volna meg Nemere-könyvek, és egyre több. A tudomány határterületeivel, a rejtélyes jelenségekkel és emberi képességekkel is foglalkozó könyvei, nagy port felverve tették ismertté a nevét. Az 1990-es években kétszer egymásután megválasztották a Nemzetközi PEN eszperantó csoportja elnökének.

Kiadónknál megjelent műve:

ELTŰNTEK

AZ ELŐZŐ EMBERISÉG

VATIKÁNI KRIMIK

A BÁRKA NYOMÁBAN

SZILÁGYI Eszter Mária (1971, Budapest).

Tanítói diplomája mellett kitüntetéssel végezte a Tanárképző Főiskola rajz-vizuális kommunikáció szakát. Mintegy tíz éve illusztrál és tervez gyermekeknek szóló könyveket, köztük számos tankönyvet is. Igen sokoldalú művész, a humán grafika mellett fotózással, filmek készítésével, animációkkal is foglalkozik, valamint avatott tudója a hagyományos ipar- és népművészeti technikáknak is (hímzés, szövés, csipkeverés stb.). A szabadkézi rajz mellett számítógéppel is szívesen dolgozik.

Kiadónknál megjelent művei:

PALÓC MESE-BESZÉD,

SZÉKELY MESE-BESZÉD

SZOLZSENYICIN, Alekszandr Iszajevics

Kozák értelmiségi család félárva gyermekeként született 1918-ban. Édesapja még fia születése előtt meghalt. A második világháborút a Vörös Hadsereg tisztjeként harcolta végig, bátorságáért kitüntették, majd az egyik – Sztálin hadvezéri képességeit bíráló – leveléért letartóztatták, és nyolc évig különböző börtönökben és munkatáborokban raboskodott. A hatvanas években, a hruscsovi enyhülés idején jelent meg a mind a Szovjetunióban, mind külföldön nagy szenzációt keltett Ivan Gyenyiszovics egy napja című kisregénye, amely egy sztálinista munkatáborlakó egy napját írja le. Hruscsov bukását követően 1964-ben az írószövetség kizárta soraiból, írásainak megjelentetését betiltották, s ezt követően műveit csak szamizdatban terjeszthették. Hírnevét a hatvanas években nyugaton megjelent könyvei (Az első körben, Rákosztály) alapozták meg. Irodalmi Nobel-díjat kapott 1970-ben, ám ennek átvételére – attól tartva, hogy megakadályozzák hazájába való visszatérését – nem utazott el. A Gulag szigetcsoport című szociografikus hitelességű dokumentumregénye – mely a sztálinista munkatábor-hálózat működését írja le – 1973-ban jelent meg Párizsban. E műve miatt hazaárulás címén letartóztatják, és száműzik a Szovjetunióból. Először Zürichben, majd 1976-tól az Egyesült Államokban élt. Orosz állampolgárságát csak évtizedekkel később, 1990-ben kapta vissza, 1994-ben visszatért hazájába. Ekkor az orosz írószövetség megkövette, majd 1997-ben az orosz tudományos akadémia rendes tagjává választották. Munkásságáért elnyerte az orosz Lomonoszov-aranyérmet és a francia erkölcs- és politikatudományi akadémia nagydíját, valamint több rangos tudományos és irodalmi társaság tagságát. Az állami díjat 1998-ban visszautasította, mivel nem akarta attól a kormánytól elfogadni, amelyet az ugyanabban az évben megjelent Oroszország a szakadékban című könyvében kegyetlenül bírál. Szerinte ez a vezetés a pusztulás felé vezeti Oroszországot. Nem titkolja, hogy Oroszország számára előnyösebbnek tartaná a pravoszláv vallásra és a falusi életmódra támaszkodó jóindulatú önkényuralmat. Hazáját egyértelműen a Nyugat materialista szemlélete elleni menedéknek tekinti.

Jelentősebb kitüntetései: irodalmi Nobel-díj (1970), Templeton-díj (1983), Brancati-díj (1995), Lomonoszov-aranyérem (1998).

Kiadónknál megjelent műve:

EGYÜTT

EGYÜTT II.

TODD, Emmanuel (1951, Franciaország)

Közgazdász, demográfus. A francia népességtudományi intézet kutatója. Már első könyve, A végső bukás (1976) világszenzáció és alapvető munka, amelyben megjósolja a Szovjetunió, a szovjet rendszer összeomlását. Alapművének érdekessége, hogy a szovjet birodalom törvényszerű bukásának teóriája budapesti látogatása alatt fogalmazódott meg benne.

Kiadónknál megjelent műve:

A BIRODALOM UTÁN

TOPPER, Uwe (1940, Németország)

Festő, művészettörténész, kultúrtörténész. Az iszlám és a koraközépkor kutatója, több könyv szerzője. Kutatásait elsősorban az Ibér félszigeten és Észak Afrikában végezte. Élt Indiában, Pakisztánban, Afganisztánban, Egyiptomban, Törökországban, Franciaországban, Spanyolországban és Marokkóban. Korábban Heribert Illig kutatótársa volt, majd az időhamisítás témakörével önállóan kezdett foglalkozni. Négy gyermek apja. Minden gyermeke legalább négy nyelvet bír és ö maga is tud németül, franciául, angolul, spanyolul, portugálul, arabul és törökül. Könyveinek érdekessége, hogy az általa felkutatott leleteket saját készítésű fényképekkel támasztja alá.

Kiadónknál megjelent műve:

A NAGY NAPTÁRHAMISÍTÁS

VAUBEL, Roland (1948, Németország)

Brüsszelben 1973-tól különféle felelős posztokat tölt be. A Mannheimi Egyetem professzora (gazdaságpolitika, nemzetközi intézmények) 1984-től. Korábban előadott Rotterdamban és Chicagóban. A német Gazdasági Minisztérium tudományos tanácsadó testületének 1993-tól tagja. Vaubel szakértője a témának, egyetlen ellenérdekelt sem vonja kétségbe az Unióval kapcsolatos kritikáit. Csak a végkövetkeztetéseit kifogásolják. Az Unió árnyéka című könyve 2001-ben jelent meg Németországban.

Kiadónknál megjelent műve:

AZ UNIÓ ÁRNYÉKA

WEISSGERBER, Klaus (1936, Németország)

Jogász, ügyvéd, történész, a történettudományok doktora. Fő kutatási területe az ókor és a koraközépkor. A német nyelven kívül használja a magyar, örmény, orosz, francia, latin nyelveket is. Magyarországon 1956 októberében járt először, ahol élete egyik meghatározó élményeként szemtanúja volt budapesti Sztalin szobor ledöntésének.

Kiadónknál megjelent műve:

MAGYAROK A KITALÁLT KÖZÉPKORBAN (társszerzőként)